Mint a mesékben 2011.12.01.

Gyorsan elrohant az első napunk a Bali szigeteken. Ez a hely számomra a csodával azonos.

Kedves, mosolygós, segítőkész emberek. Orchideák, és 1000 féle csoda virág ontja illatát, mintha azt mondaná, csodálj meg, merülj el a szépségemben, érezd az illatom, elvarázsollak és megnyugtatlak.
Hajnalban a lótuszvirág is kitárja szirmait, készen áll a napsugár befogadására.
Gyönyörű rizsteraszok szinte világító zöld színe ragad magával. Nagyokat sóhajtunk, a látvány kifejezhetetlen szavakban.
A jelen pillanatban időzünk, és belebámulunk, beleolvadunk a természetbe.

A fűszerkertbe érkezve speciális kávé és tea kínálatot kóstolgatunk, élőben látjuk a zöld tea, jázmin, vanília, kávé, gyömbér fákat. Pár csomaggal be is vásárolunk, hogy majd otthon is e teákat kortyolgatva, újra a mese színhelyére tudjuk transzportálni magunkat, az emlékeink színterén utazva.

Egy fárasztó nap után, a víz elem sem maradhat ki a mai élmények repertoárjából.
Elmerülünk, és úszkálunk az indiai óceánban, ami jelenleg 26-28 fokos. Eggyé válva a víz simogató, lágy, enyhe hullámaival, egy ringatózás veszi kezdetét.
Ölébe fogad és átölel az Óceán, az Istennő üzen általa, a nőiségről mesél – lemúriai emlékek és képek jönnek (múltbéli).
Tanít a lágyságra, a befogadásra, az ellazulásra, az elengedésre, elringat, mintha újra az anyaméhbe akarna vissza utaztatni, emlékeztetni.