Csodás, álomszép, kalandos, mókás nap 2012.05.15

Május 14-et írunk, még mindig nagyon pozitív és támogató energiák vannak. 🙂
Egyiptomban egy picit másképp működnek a dolgok, mint a nagy Európában.

Teljesen fölösleges volt időpontot kérnünk egy szépség szalonba, ahol készül a hajam és sminkem a fotózáshoz. A hely ugyanis zárva van, nem veszik föl a telefont sem, így keresgélhetünk egy új hely után, hátha éppen nyitva lesz, és ha igen, akkor talán lesz is kedvük foglakozni velem…
A férjem gyorsan föltalálja magát, neki természetes, hogy itt így működnek a dolgok. Le is beszéli a csajszikkal, hogy max 2 órájuk van rá, hogy egyiptomivá varázsoljanak -persze, ez vicc volt, mert hát azért az durva lenne, két óra leforgása alatt.

Gyors szemöldök szedés mellé társul az arcbőr simítás, ami annyit jelent, hogy a létező összes kis szőke pihét cérnával kitépik. Csurognak a könnyeim, ők meg szakadnak a röhögéstől, hogy most először történik velem ilyesmi az életben.
Következő lépésként rám applikálják a ruhámat, és sminkelnek, méghozzá olyan erősen, hogy nem ismerek magamra. Mondják, nem aggódjak, egy visszafogott, szolid sminkem lesz, ami illik hozzám.
Na, ehhez képest be kellett magamnak mutatkoznom… 🙂

Utána jött a frizura készítése: a háttérben olyan műsor és színház folyik, hogy igaz, alig értek belőle valamit, én is röhögök, mert annyira műsoroznak… 🙂
Legalább 3,5 óra telt el, közben a férjem haza ugrott magára ölteni az ezüst öltönyét -mindjárt jövünk a haverokkal érted, mondja. A mindjárt itt legalább fél napot jelent, de nem bánom, mert én is jól el vagyok a csajokkal. 🙂
Ahogy végeztem, és megjöttek értem, már érzetem, hogy valami készülőben van: Kilépek az ajtón, és dobokkal, csörgőkkel nyomják az élő zenét: HABIBI. Minden szava a szerelemről szól a daloknak, a csajok pedig hujjognak nem is kicsit, a hangulat megemelkedett, MABROUK -üvölti mindenki az utcán, és mindenhol (gratulálok).

Nagyon, nagyon, nagyon felemelő érzés, nem nagyon tudom szavakba foglalni -a szívünk táncot jár, olyan delfines magas szintű örömfelhő vesz körül! Legszívesebben kibújnék a bőrömből, vagy sírnék, vagy nevetnék, magamhoz ölelnék mindenkit, annak ellenére, hogy nem is ismerem.
Irány a fotó stúdió, ahol legalább 2 órát fotóznak, beállított romantikus jelenetek, élvezzük mindketten, mosoly és mosoly. -Sajnos nem kapkodják el a dolgokat, egy hónap múlva készülnek el a képek, sehova nem rohan senki. Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy holnap, vagy egy hónap múlva lesz kész, nem igaz??

Fotózás után irány hajókázni a Níluson, üvölt a zene, táncolunk, tapsolunk, és lebegünk a boldogságtól, az öröm szárnyain repkedünk a felhők tetején.

Hajókázás után pedig a csodás kairói esti fényeket bámuljuk, minden olyan szép, mókás, kalandos.
Buli az utcán, mindenki gratulál, táncol, és fel sem tűnik senkinek, hogy én valójában nem is egyiptomi csaj vagyok.. 🙂