Egy aktív szombati nap – őrületes forgalom az utcán, bevásárlás a helyi piacon, sok-sok jógával fűszerezve 2012.07.14.
A tegnap esti pranayama óra után (Geeta tanított), újjászületve ébredek föl, a szokásos reggeli rituálémmal kezdve a napot: Mennyei finom ízű mangót majszolgatok hajnalban, ébresztésnek pedig jól jön a zöld tea.
Döbbenetesen hangzik, ma reggel 6 órakor van az első kezdő óra (Rayával). Jegyzetelni megyek, szombat lévén telt ház van.
Szombaton még iskola is van, és még aktívabb a város, mint egyébként szokott.
7 órától pedig mesterünk unokája (Abhijata) tanít, alig kapok levegőt a sarokban a tömegtől, nem adom föl, írok, és írok, és írok.
A mi óránk, vagyis a női jóga 9:30 kor kezdődik Guruji vezénylésével, unokáján keresztül -a tömeg itt sem marad el. A világ minden tájáról sorakoznak a lelkes tanítványok: Amerika, Ausztrália, Kína, Japán, Finnország, Németország, Csehország, Franciaország. nem is sorolom tovább. Tavalyi évvel ellentétben szokták mondani annyian vannak, mint az oroszok. Igen ám, nemcsak annyian, hanem oroszok, és sokan… 🙂
Szóval rengeteg orosz csajszi, így most már itt is elértem azt, hogy orosznak néznek.
Eddig csak Egyiptomban, Balin tették föl a kérdést, hogy Oroszországból vagyok-e.
Idén már itt is leoroszoztak. 🙂 Nem baj, végeredményben mit számít az, hogy honnan vagyunk.
A lényeg, hogy itt és most Indiában gyakorlunk, és egy nemzetközi nagycsaláddá válunk, ahol minimum napi 5 órát együtt töltünk.
2 nap után már ismerős arcok, szokásos mosolyok, beszélgetések. 🙂 A szokásos WOW FROM HUNGARY??? Ha ezt éppen egy indiai embernek mondod, akkor először meg kell adni a földrajzi szélességi és hosszúságú fokokat, mert senkinek lövése sincs róla, hogy valahol a nagyvilágban létezik Magyarország. 🙂
Az a bizonyos női óra mára is jól ki volt találva. 🙂
Adho mukha svanasana (lefelé néző kutya póz), virasana, sirsasana, sarvangasana.
A másfél órás órából 20 perc volt fejen és legalább 30 sarvangásanában.
Ahogy elnézem, úgy gondolja Guruji, hogy fejre állítja a nyugatiakat, mert túl agyasok, és állandóan a fejükben élik az életüket… 🙂
Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez a két legfontosabb gyakorlat, ami a keringést megfordítja, és ezáltal kitisztítja a méreg anyagokat a testünkből, kiüríti a salak anyagokat.
Az elménket, a szenvedő agyunkat pedig megszabadítja a negativitástól, létrehozva a pozitivitást, és fényt teremtve az elménkben, lecsendesít -hiszen a jóga az elme hullámzásainak az elcsendesítése.
Ömlik rólam a víz, a belső balhé folyik, nem bírom -de birod! Ha nem birod, mi a jó fenének jöttél ide? Maradtál volna otthon -ááááááááááá- bírom, és kész. Néha megfeszülök, néha elengedek. Előbb-utóbb meglesz az a középpont a fejen állásban is, ahol már nem kell ennyit erőlködni.
Lusták a lábak -mondja Guruji. Lusták vagytok! 🙂
Hát őhozzá viszonyítva mindenképpen, a régi önmagamhoz képest pedig semmiképpen sem. 🙂
Túlélős volt ez az óra is, női jóga címen, ugyanakkor megnyugtató és felszabadító. 🙂
Elhagyom az intézetet, a piacra megyek bevásárolni és körül nézni. Az utcai forgalom őrjítő, millió autó, motor, riksa száguld és mindenki dudál. Olyan hangzavar van, hogy szinte garantált a hallás károsodás.
Az utca egyik oldaláról átjutni a másikra művészet, inkább lehetetlen. 🙂
A piacon gyönyörűséges színekben pompázó zöldségek, gyümölcsök. Vannak olyan zöld cuccok, amiről azt sem tudom, hogy mi az, így jól be is vásárolok, hogy kiderítsem, mi micsoda, és eszik-e vagy isszák. 🙂
1 kg paradicsom, 1 kg uborka, 1 kg mangó és néhány ilyen zöld cuccért mindössze 120 rúpiát fizetek, ami kb max 500 ft. 🙂
Iszom egy jó kis csájt, ami kardamonos tejes tea, jól esik a kemény gyakorlás után, olyan „megérdemlem” érzéssel kortyolgatom, miközben az utca zaja egyre csak növekszik.
Ha nem jógáznék ennyit, az idegrendszerem e zajok hatása alatt összeomlott volna szerintem. 🙂
Az otthoni csend majd szinte zavaró lesz.
Elröppent az ebédszünet, rohanás vissza gyakorolni, 16 órától saját gyakorlás.
Itt már elég kevesen vagyunk, lefáradt mára már a csapat, vagy otthon gyakorolnak.
Én sem erőlködök, ülő pózok és regeneráló pihenő pózokban próbálok újjászületni, ami végül sikerül is.
Érdekes kívülről szemlélni egy ilyen gyakorlást. Van egy nőci, aki megállás nélkül napüdvözletet gyakorol, egy órán keresztül. Egy másik lány pedig, amióta láttam állandóan csak hátra hajlásokat ismételget, van, aki csak pihenget, van, aki a saját terápia programját gyakorolja.
Az a szép, hogy mindannyian mások vagyunk és mások az igényeink. Amíg az egyik ember a hard core gyakorlástól van jól, addig a másik egy ugyanilyen programban elvérezne. 🙂