India

Éles váltás India után Egyiptom. Itt aztán zajlik az élet – ugyanakkor egy ponton a két hely összekapcsolódik 2012.09.01.

2012. 09. 01.

Fájó szívvel vettem búcsút Indiától.
Az utolsó női óra szenzációs volt, és legszívesebben üvöltöttem volna a fájdalomtól, ami belülről mardosott. Szinte feldolgozhatatlan volt, hogy itt kell hagynom ezt a csodás helyet, el kell egy időre köszönnöm Gurujitól, a sok kedves embertől, ettől a nagyon más világtól, és majd újra számolgathatom a napokat a legközelebbi találkozásig -reménykedve, hogy drága mesterünk legalább 120 éves koráig fog élni, és még hosszú éveken át tanulhatunk tőle…

Éjszakai utazás reptéri transzferrel Pune és Mumbai útvonalon.
Egy indiai családdal utazom együtt, több helyen megállunk pihenni, enni, inni, nem kapkodjuk el a dolgokat, rohanásnak meg híre nyoma sincs, mindent szépen lassan és nyugodtan.
Így legalább 4,5 órát vesz igénybe az utazás, a reptéren meg olyan tömeg van, hogy ilyet talán még filmeken sem lát az ember, ha nem figyelek elég élesen, eltaposnak, eltipornak, elgázolnak a csomaghordó autókkal.

Szóval az éjszaka kellős közepén az európai nő egyedül vonszolja a csomagjait, és próbál életben maradni, miközben az indiai emberek kérdőn bámúlják… .ennyi csomag, és egyedül egy nő a nagyvilágban az éjszaka közepén??
Ebből a szempontból az egyiptomi és indiai gondolkodás teljesen megegyezik, ha éjszaka egy nőt látsz egyedül férfi nélkül, azzal nagyon nagy gáz lehet, ha nincs férje, az akár azzal a ténnyel is össze egyeztethető, hogy prostituált.
Mindkét kultúra komoly hangsúlyt fektet a család jelentőségére, és tulajdonképpen az ő olvasatukban nem is létezhet élet, ha nincs család.

Európa- és nyugat-szerte pedig picit más értelmet nyert manapság a család fogalma, és lassan a nagy szabadságunkba halunk bele, mert képtelenek vagyunk alkalmazkodni, és egyáltalán kompromisszumokat kötni e nagy szingli központú világunkban. Aztán isszuk a levét, ha egy ilyen kultúrában mi csupán egy európai, nyugati prostituált bélyeggel vagyunk megcímkézve.

Laza két óra késéssel végre leszállt a gépem Kairóban, ahol az én kedves férjem már összeszorult gyomorral, és a türelmét elveszítve fogad, hogy Úristen már 3 órája várok és reméltem, hogy nem lesz semmi baj, és végre megérkezel szerencsésen.
Hogyha újra a karjaimban tarthatlak, soha többé nem engedlek el, és most már a továbbiakban egy percet sem szeretnék eltölteni nélküled, mert most már nagyon sok volt a távolságból, a várakozásból.
Eddig és nem tovább, hogy hónapokat külön kell lennünk.

Próbálom megnyugtatni, hogy most már minden rendben van, és hamarosan együtt utazunk Budapestre, őszintén remélve, hogy majd képes lesz ott élni, és a mi kultúránkba beilleszkedni.
Örülünk egymásnak, és órákig nem tudunk megszólalni, a két szív összeforr egy ölelés által, és ehhez a pillanathoz nem kellenek szavak.
Idő és tér megszűnik, elveszítem a saját határaimat, és nem tudom, ki vagyok, meddig tart az én, és meddig az ő, nincs két ember, csak egy egység létezik.

És visszacseng a fülemben az egyik előre hajlós órán elhangzott tanítás, amivel Raya tisztelt meg minket pár hete: Gyakorold a jógát teljes odaadással, ne állj ellent, hanem engedd bele magad.
Mint amikor szerelmes vagy, mert amikor szerelemes vagy, elvesztél.
Elveszíted magadat, a határaidat, a korlátaidat, és teljesen átadod magad a másik embernek.
Teljes odaadással, teljes elfogadással, teljes befogadással, és nincsenek kérdések, félelmek, csak az egység élmény, ami magával röpít. -Hála, hogy e tanítást most élőben tapasztalhatom meg, és elveszíthetem a teljes személyiségemet, legalább egy rövid időre.

És bele olvadhatok az Univerzumba, egy vagyok veled és mindennel, minden egy velünk. Múlt és jövő elhalad melletünk, és a jelen pillanatban időzünk, hiszen a múlt és jövő illúzió csupán.
A másik oldalon pedig a feltétel nélküli szeretet jelenik meg, amikor nem érdekel, hogy hány éves, mi a munkája, milyen a bőre színe, a gondolkodása, a kultúrája, szinte semmi nem érdekel, egyetlen dolgot tapasztalsz, hogy szereted elvárások, feltételek nélkül.

Az eddig eltöltött 2 hónaphoz képest a kissé befelé forduló, egy állandó napi rendet követő remete énem most kapja itt ám az ívet.
Nagy társasági élet zajlik, barátok, barátnők, állandóan zabál mindenki mértékek nélkül és szó szerint kiröhögnek, amikor a nagy lakoma 10 %-nál mondom, hogy köszi, elég volt.
Azt meg végképp kiverhetem a fejemből, hogy itt időben mondjuk, este 11 kor lefekszem. -Ahogy a barátok mondják, Egyiptomban vagy baby, itt kötelező sokat enni, éjszakai élet van a javából, aludni ne akarj, és egyébként meg pezseg az élet, üvölt a habibi zene, és mindent tűz vesz körül.
És az egész élet egy nagy színdarab, ahogy itt tapasztalom.

Mindenki játszik, nyilván a szereplők váltják egymást, és a lényeg, hogy vedd könnyedén, ne vegyél komolyan semmit, csak játssz, és élvezd az életet, a játékot, a színházat és megannyi szerep közül választhatsz, amit rövid időn belül le is dobhatsz, majd jöhet a másik szerep és egy másik felvonás.
Most nagyon kivételes megtiszteltetésben van részem, ahogy a haverok mondják, hogy ott lehetek velük, 10 pasival. Ugyanis egyiptomi férfi az asszonyt nem viszi pasi társaságba, sőt sehova.
A srácok, akik még 4 éve ott voltak az első találkozásunknál is, örömujjongásba kezdenek a találkozás által, és dobálnak minket a levegőbe.
Majd jönnek a nagy mesélések, amiből leszűröm, húhhha, mennyire más világ ez!
Az egyik srác, nagyon büszkén adja elő, hogy hány európai csajt hülyített meg a tenger parton, és hogy mennyire kiakadtak, amikor csak játszott velük, és nem feltétlenül kaphatták őt meg, hiszen esze ágában sem volt tovább fűzni a dolgot, mint egy játék.

Hiszen családja van, és esze ágában sincs újra nősülni, vagy bárminemű kapcsolódásba bele menni, csak a játék kedvéért tette. Sőt, azt szokták mondani, hogy házasság előtt nincs szex, így a lányok picit félre értelmezik a történetet, és azt hiszik, hogy jé de rendes, előbb elvesz, majd csak utána akar ágyba dönteni. -Nagy reményeket fűzve érkezik haza a nyaralásból, aztán vagy leesik a tantusz, hogy jó játék volt, vagy jön az összeomlás, és ha netán még ki is derül, hogy nem csak egy játékszer volt, hanem a srácnak felesége, gyereke is van…….. hááát, no comment.
Az üzenetem, hogy ha nyaralni jöttök lányok, Egyiptomba, szuperjó hely, és tényleg élvezni fogjátok a srácokat is, csak ne fűzzetek komolyabb reményeket, és forever ending sztorikat, hanem maradjatok a játék élvezeténél -akár egy szinház, olyan az egész ország.
Ha csak a bazárba mész ki vásárolni, 2-3 órás műsor veszi kezdetét az alkudozás című műsorban, és ha már 10-szer földhöz tudtad verni magad, akkor nagyon jó vásárt csináltál, és boldogan térhetsz haza a portékáddal, amiért oly sokat játszottál, és része voltál egy nagy mókának… 🙂

4.9 250