Egy különleges ajándék Pünkösdre: Guruji tanít 2011.06.12.

2011. 06. 12.

Még mindig futnak bennem a tegnapi gyakorlás hatásai, ezért tegnap nem is tudtam írni, még mindig nem találom a megfelelő szavakat. Amit átéltem, nem tudom megfogalmazni.

Reggel 7 órakor már jegyzetelek egy kezdő órán, amit Guruji unokája tart. Fiatal lány (kb 20 év körül lehet), derékig érő fekete gyönyörű haj, sötét szemek. Határozott, szigorú, ugyanakkor egy kis humorral fűszerezi tanítását. Olyan erővel és mozdulatokkal dönti le a tanulók korlátait, hogy csak úgy nyekkennek egy egy igazítás és korrigálás közben.
9:30-kor női óra kezdődik. Vajon most ki fogja tanítani ezt az órát???
Egy újabb leányzó érkezik, kevesen vagyunk, szombatra már sokan föladták, úgy tűnik, de az is lehet, hogy elutaztak.
Újra fölcsendül az Om és a Patandzsali fohász.
Full arm balance – mondja a tanár (kézen állás).
Na, nem, mintha nem ezt gyakoroltuk volna egész héten, jöhet egy kis változatosság, de ezúttal Guruji (BKS IYENGAR ) instrukcióival.

Ahogy tanít, elmélyedek a pózban. Mindig ad egy újabb instrukciót, amivel tovább megyünk, és lépésről lépésre érzem azt, hogy történik valami legbelül. Érzékeld az elmédben a változásokat. Olyan erővel és hangon mondja, hogy bármit meg tud csinálni az ember.
Legalább 10-szer ismételtük meg, hosszan kitartva. Már annyira remegett a karom, hogy a két utolsót képtelen voltam végrehajtani, ráadásul, ha tudtam volna, hogy mi következik… Pincha mayurasana (páva). A leggyengébb pontom, a hátam merevsége miatt. Föllendülök, mintha a legtermészetesebb póz lenne, és nem hiszem el, hogy valóban ennyire tudok dolgozni benne, és magamhoz képest viszonylag sokáig bírom – emelkedek és nyújtózok, följebb és följebb. Itt már kimerülök, mert ismét 10 ismétlés… Picit talán még a senior tanárokon is kifogott ez a sorozat, ők is néztek egymásra, hogy hűha.
Egy szombati laza órára tippeltünk, hát jól meg is kaptuk. Lazák voltunk, de csak óra után, közben meg… hááát, voltak mély pontok.

Jönnek az ülő csavaró pózok.
Drága mesterünk ismét tanít. Mindenkit odahív magához, felteszi a kérdést, hogy nektek egy egész vagy csak egy fél hátatok van??? Egész – válaszolunk. Akkor miért csak a felét csavarjátok?! Csavard az egész hátad, az egész gerinced! Inteligens vagy, vagy fél inteligens? Fejleszd ki az inteligenciádat! Aktivitás a passzivitásban, passzivitás az aktivitásban. Ez a jóga titka.
Olyan mélyen hatnak szavai, hogy valami elképesztő. Meg vagyok hatódva, újra könnyezek. Örömkönnyek gördülnek le végig az arcomon, most még a könnyeim is csavarodnak, annyira átható, mit mond.
Ülő csavaró pózokat követi a fejenállás és Sarvangasana (gyertya).

Vége az órának, az igazi hatásokkal csak otthon szembesülök:
Fekszem az ágyon, mintha a gerincem egy izzó lenne, ami bevilágítja az egész testem. Fölébrednek halott részek, a fény eljut minden kis élettelen részhez. Minden szövet és sejt ficánkol, táncol. A csuklyás izmom zsibog, lüktet, mintha 100 szív dobogna benne. Egy óriási nagy szív lettem. Túlárad bennem a szeretet, és emlékek jönnek, megbocsájtok mindenkinek. Önmagamat is beleértve.
Órákig figyelem még a történéseket, majd irány vissza gyakorolni. Újra végig gyakorlom a délelőtti programot, hogy rögzüljön a testemben az új információ sorozat.
Hogy mennyire lett mára izomlázam, nem részletezem, de most már azt is tudom, hogy milyen az, ha az embernek csontláza van – amikor élesen érzem szinte minden csontomat… 🙂
Élet van a testem minden kis részecskéjében, szabad vagyok, és élek.

4.9 250